|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ungur, Ioan 1995. március 4.Nagyváradon is megünnepelték /márc. 4-én/ a Vatra Romaneasca megalakulásának ötödik évfordulóját. A rendezvényen megjelent Traian Chebeleu államtitkár, elnöki szóvivő, Zeno Opris, a Vatra országos elnöke, Ionel Ungur, Bihar megye prefektusa, Petru Filip, Nagyvárad polgármestere, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu. Chebeleu arról beszélt, hogy a Vatra Romaneasca nagy szerepet játszott abban, hogy a közhangulat toleránssá vált. Felolvasták a Vatra kolozsvári szervezetének nyilatkozatát, amelyben "az RMDSZ nevű terrorista szervezet" betiltását követelték, ez a követelés hatalmas tapsot kapott. Funar ünnepi beszédében kijelentette: pártja kérni fogja az RMDSZ betiltását. Funar kikelt az alapszerződés ellen és azt javasolta a Vatra és az Avram Iancu helyi szervezeteinek, hogy a márc. 15-i ünnepségek megakadályozására mindenütt szervezzenek ellentüntetéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8., Magyar Nemzet, márc. 7./ A rendezvény díszvendége Traian Chebeleu államelnöki szóvivő volt, akivel Simon Judit készített interjút. Chebeleu szerint az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek "jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek." - mondta. Történt-e egyeztetés a román és szlovák kormány között? - hangzott a kérdés. Véleményt cseréltek, válaszolta Chebeleu, konzultációt folytattak, de nem egyeztettek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./1995. július 15.Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 15-én vágta át a pántlikát a korszerűsített borsi határállomáson, amelyen 12 belépő és 12 kilépő sávot építettek. A kormányfőn kívül Constantin Pinzariu országos vámparancsnok és Ionel Ungur Bihar megyei prefektus mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./1996. március 15.Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke márc. 15-én Nagyváradon felhívást tett közzé, ebben kifejtette, hogy a romániai magyar nemzeti közösség békét, szabadságot és egyetértést kíván a többségi románsággal abban az országban, amelynek államalkotó nemzeti közössége lett, emellett harcol a személyi és közösségi autonómia megvalósításáért, a kollektív jogok elismeréséért. A történelmi megbékélés mellett síkraszállt Cseresznyés Pál szabadonbocsátásáért és az emigrációba kényszerült zetelakiak felmentéséért. Felemelte szavát azon gyakorlat ellen, hogy magyar többségű vidékekre jelentős számú katonaságot telepítenek. Végezetül Ionel Ungur Bihar megyei prefektus azonnali leváltását sürgette Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, mert a prefektus márc. 15-vel kapcsolatos közleményében nyíltan uszított a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./1996. április 9.Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./1996. július 20.Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1996. július 20.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./1996. november 12.A nov. 3-i választáson Teodor Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorát, a kormánypárt Bihar megyei alelnökét választási csaláson érték: 15 szavazólapot dobott az urnába. Kezdetben a rektor felesége még elismerte férje tettét, mondván, családtagjai nevében szavazott, akik betegek voltak vagy külföldön tartózkodtak. Később azonban Maghiar rektor azt nyilatkozta, hogy családtagjaival jelent meg, csak azok az általuk már kitöltött /lepecsételt/ szavazatokat adták át neki és ő azokat dobta az urnába. Ennek ellentmond, hogy családja valamennyi tagjának szavazócéduláját ő vette át és az esetet lefényképező újságírók képén nem található egyetlen családtag sem. Ennek ellenére a kormánypárti lapok áldozatnak mutatják be őket, ellenzéki diverziót emleget például Ionel Ungur is, a Román Nemzeti Egységpárt megyei elnöke, írja Pengő Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2000. szeptember 5.Dés legnagyobb gondja a 25 %-os munkanélküliség. Ioan Ungur polgármester ezért tárgyalt a bukaresti izraeli nagykövettel, érdeklődött olyan izraeli vállalatok iránt, amelyek külföldieket alkalmaznak. Így került kapcsolatba egy izraeli céggel. Kétszáz dési jelentkezett izraeli vendégmunkára, a szakmai tudást felmérő szűrő csak hetven désinek sikerült. Ezután kellett egészségügyi vizsgálatra menni. A munkavállalóknak be kellett fizetniük az útiköltséget /kilencszáz dollár/ és 1,8 millió lejt az izraeli munkavállalási vízumért. A munkaszerződéseket egy vagy kér évre kötik. Izraelben e kezdő fizetésük 750 dollár. /Jakab Lőrinc: Vendégmunka Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./2005. július 29.Guther M. Ilona, a lap munkatársa ironikusan írta, hogy a politikusok az autonómiáról vitáznak, Guiness rekordkísérletként lehetne felsorolni a sérelmeket, de addig is „a nemzeti mákonyon való rágódás helyett, nagyérdemű politikusaink – beleértve székely autonómiás testvéreinket is! – olyan konkrét ügyeknek a megoldásában serénykedhetnének”, mint például a szórványmagyarság közösségeinek támogatása jogos tulajdonuk visszaszerzésében. Erre egy példa. Ungur Ioan, Dés polgármestere előterjesztett egy határozattervezetet, amelyben kérte annak jóváhagyását, hogy eladhasson 12 központi fekvésű üzlethelyiséget a jelenlegi bérlőknek. Ezek közül négy üzlethelyiség a katolikus ferences rendi plébánia tulajdona. A katolikus egyház ismételten felszólította a Polgármesteri Hivatalt, hogy állítsa le a folyamatot, mert az ingatlanok visszaszolgáltatási per tárgyát képezik. Hiába volt a felszólítás. A dési a polgármester kérte még a volt református fiúiskola épületcsoportjához tartozó két üzlethelyiség eladását is. A református egyház szintén kérte, üzleteit ne adják el. Az RMDSZ-es tanácsosok kiálltak az egyházak mellett. A dési ügyhöz hasonlóból kapásból lehetne sorolni zsákszámra. /Guther M. Ilona: Nesze neked, restitúciós törvény! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2011. szeptember 8.Korrupcióval vádolja a DNA az EMNP bejegyzését megóvó ügyvédetA tolvajt kiáltó tolvaj esetéhez hasonlít annak a román ügyvédnek az esete, aki feltételezett csalásra hivatkozva néhány hónappal ezelőtt megóvta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését. A bukaresti Adrian Drăghici májusban azért támadta meg a törvényszéken a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szorgalmazott EMNP létrehozását, mert szerinte az alakulat bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók. Az ügy pikantériája, hogy Drăghici ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) még áprilisban vádat emelt különösen nagy kárt okozó csalás és bűnszervezet létrehozása miatt a Románia legnagyobb villamosenergia-termelő és -kereskedő cégének feltételezett megkárosítása ügyében. A vád szerint Drăghici és társai 23 millió euró értékben jutottak közpénzhez jogosulatlanul. A Termoelectrica-dossziéban összesen kilenc ügyvédet, bírósági végrehajtót és vállalkozót állított bíróság elé a nyomozó hatóság – közülük hármat előzetes letartóztatásba helyeztek –, amely szerint a vádlottak összesen 23 millió euróra rúgó kárt okoztak az állami vállalatnak és még három kereskedelmi társaságnak. A nyomozati anyagból kitűnik, hogy a bűncselekmény-sorozatot 2008-ban Ioan Ungureanu, a Transelectrica volt igazgatója indította el azzal, hogy egy szerződés alapján a Benone Ovidiu Voicu képviselte ügyvédi irodára ruházta át a társaság kinnlevőségei behajtásának jogát. (Ezt a megállapodást idén áprilisban a Gyulafehérvári Táblabíróság törvénytelennek és semmisnek nyilvánította.) A Transelectrica ugyanis 2007-ben pert indított az Electrica Rt. áramszolgáltató ellen, követelve a leszállított villamosenergia ellenértékét és a késedelmi kamatokat, öszszesen 7,4 millió euró értékben. Ezt követően Ungureanu a Termoelectrica nevében jogi tanácsadásról is szerződést kötött Voicuval, mire egy bírósági döntés nyomán az Electrica át is utalta a követelt összeget az ügyvédi iroda számlájára. Benone Ovidiu Voicu azonban időközben okirat-hamisítással módosított az állami vállalattal szentesített szerződéseken, és a neki járó számlákat – a DNA szerint indokolatlanul és törvénytelenül – felduzzasztotta 18,6 millió euróra, és az összeget bírósági végrehajtók, üzletemberek és ügyvédek bűnrészességével sikerült is behajtania. Itt jön be a képbe Adrian Drăghici, aki a nyomozó hatóság szerint a Termoelectrica-ügyletben, az Electrica társaság elleni kényszervégrehajtás során eljáró ügyvédként teljesen indokolatlanul állított ki számlát 3,8 millió euróról. A Bukaresti Táblabíróságon zajló perben a DNA kilenc személyt vádol a két állami vállalat, az Asirom biztosítótársaság és egy lízingcég 23 millió euróra rúgó megkárosításával. Lapunk megkeresésére Drăghici cáfolta, hogy törvénytelenséget követett el, szerinte a Termoelectrica-ügyletben az ő szerepe mindössze az volt, hogy ügyvédi szolgálatai fejében kiszámlázta a kinnlevőség egy bizonyos százalékát. „Az ellenem foganatosított vádemelés nyilvánvaló kihágás az ügyészség részéről, amely olyan esetben érdekes módon beszüntette az eljárást, amikor az enyémnél sokkal nagyobb összegű honoráriumról volt szó” – nyilatkozta a Krónikának a bukaresti ügyvéd, hozzátéve: „torkig van” a Romániában tapasztalható törvénytelenségekkel és kihágásokkal, éppen emiatt óvta meg az EMNP bejegyzését is, mivel meg akarja akadályozni, hogy „bárki csalás útján alapítson pártot”. Drăghici-től megtudtuk, ő látta el jogi tanácsokkal Viorel Rînghilescut, a Demokrata Párt elnökét is, aki bíróságon követeli a kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) feloszlatását, mert az alakulat elmulasztotta értesíteni alapszabálya módosítását a törvényszéken. Mint azt a Krónika feltárta, szintén Drăghici hatalmazta fel közjegyző előtt Novák Leventét, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, művelődési miniszter tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét az EMNP-dosszié törvényszéki áttanulmányozására. Ugyancsak a bukaresti ügyvéd tett feljelentést több magánszemély – közöttük egy rendőr – nevében, akik azt állítják: megkérdezésük és beleegyezésük nélkül szerepelnek az EMNP támogatóit sorjázó listákon. Különben Drăghici-nek az EMNP bejegyzése elleni óvását júliusban elutasította a Bukaresti Törvényszék, megalapozatlannak tartva a támogató aláírások hamisságára vonatkozó keresetet. Ezzel együtt a párt létrehozását is elutasította a törvényszék, amelynek indoklása szerint az alakulat nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy közösség érdekeire összpontosít. Az EMNP kezdeményezői megfellebbezték az ítéletet, az újabb tárgyalási fordulót mára tűzték ki. Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2017. május 6.Kiállnak a hívek a felfüggesztett pap mellettFelfüggesztettek tisztségéből Botoşani megyében egy ortodox papot, aki nem volt hajlandó engedelmeskedni feletteseinek, és nem foglalta miséibe Moldva és Bukovina metropolitáját, Teofant. A Schit Orăşeni moldvai település műemlék fatemplomában szolgáló ortodox pap, Ioan Ungureanu idézést kapott az egyházi bíróság elé többek közt hitszakadás, engedetlenség, az egyház tanainak nyilvános megkérdőjelezése, sértegetés, rágalom és a szentségek szabályellenes kiszolgáltatása vádjával – tudósít az Agerpres hírügynökség. A Teofan metropolita által vezetett moldvai és bukovinai metropólia megvonta Ioan Ungureanutól parókusi tisztségét és misézési jogát, felszólítva, hogy adja át a templom kulcsait. A hívek azonban nem engedték be a metropólia képviselőit a település műemlék fatemplomába. Ioan Ungureanu azt mondta, valóban megtagadta, hogy miséibe foglalja Teofan nevét, mert a metropolita tavaly aláírta a krétai zsinat nyilatkozatát, amely szerinte „eretnek, ökumenista” dokumentum. A tisztségétől megfosztott pap szerint nem ő az egyetlen az egyházban, aki nem ért egyet az ökumenizmus tanaival. Mi tiszteljük a többi egyházat és vallást, de nem vegyülhetünk velük. Nem eskethetek össze egy ortodox lányt a falumból egy muzulmánnal, csak azért, mert a metropolita megengedi – jelentette ki Ungureanu. A moldvai és bukovinai metropólia vikáriusa, Marian Timofte szerint a Schit Orăşeni település ortodox hívei azért nem engedték be az egyházmegye képviselőit a templomba, mert papjuk „megmérgezi az agyukat” radikális eszméivel: például csak azoknak szolgáltatta ki a szentségeket, akik tűzbe dobták az egészségügyi kártyájukat. Székelyhon.ro lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
